A kormányzat reményei szerint a magyarországi német vállalatok körében jelenleg tapasztalható üzletihangulat-romlás a hazai recesszió elmúltával, illetve a kereslet várható élénkülésével átmenetinek fog bizonyulni – hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrafórumán. A rendezvényen a pénzügyminisztérium makrogazdasági ügyekért helyettes államtitkára reagált a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésére, amely szerint a 2009-es válság óta nem voltak olyan pesszimisták a magyarországi német cégek, mint most. A fórumon beszédet tartott Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint a legfrissebb hazai GDP- és inflációs adatok azt mutatják, hogy a „nehezén már túl van” a gazdaság.
Egyszeri hatásoknak is köszönhetően 90 milliárd forint nyereséget ért el az év első három negyedévében a magyar Erste Bank. A hitelállomány növekedése 6%-ra lassult az új kihelyezések 45%-os visszaesése mellett – közölték a társaság mai sajtótájékoztatóján. A bankok közül elsőként közölték becslésüket a CSOK Pluszra vonatkozóan: 150-200 milliárd forintos addicionális szektorszintű hitelkihelyezést várnak tőle jövőre a jelzáloghitelek piacán.
Az önkéntes kamatplafon sokkal inkább elfogadható a bankszektor számára, mint az egyoldalúan kivetett extraprofitadó – derült a Budapest Economic Forum utolsó programpontját jelentő bankvezéri kerekasztal-beszélgetésből. A makrogazdasági szakértőkhöz képest sokkal optimistábbak voltak a hitelintézeti vezetők, a jövő év szerintük már a gazdasági növekedésről és így a hitelpiacok erősödéséről szólhat. A fordulat sikeréhez gazdaságpolitikai fegyelemre és az EU-forrásokra is szükség lesz.
Annál jobb stressztesztet még senki sem talált ki, mint amin az elmúlt években a magyar bankrendszer keresztülment – hangzott el a Közgazdász-vándorgyűlés bankvezetői kerekasztal-beszélgetésében Egerben. Javul a helyzet a magyar bankrendszerben is, de még sok a bizonytalanság. A beszélgetést Virág Barnabás MNB-alelnök moderálta, a Varga Mihály által ma belengetett bankadóemelésről nem esett szó, annak szándékát a Fidesz-frakció időközben cáfolta is.
A fiatalok pénzügyi viselkedésén már látszik, miről fog szólni a bankolás a következő évtizedekben, ám miközben a pénzügyi intézményeknek már a mesterséges intelligencia, a hierperszonalizáció és a blokklánc hasznosításán kellene dolgozniuk, a szabályozói elvárások a mindennapokban szorongatják őket. A Future of Finance 2023 konferencia vezérigazgatói panelbeszélgetésében alapvetően így is azért a pénzügyek jövőjéről volt szó.
A Magyar Bankszövetség megtartotta éves rendes testületi ülését, amelyen általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelő- és etikai bizottságot választott. Varga Mihály pénzügyminiszter és Kandrács Csaba MNB-alelnök is részt vett az eseményen, a pénzügyminiszter az extra terhek tervezett jövő évi kivezéséről is beszélt, az elmondottakról itt számoltunk be.
A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy azt korábban ígérték - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén pénteken Budapesten. Az ülésen új elnökséget választott a szervezett, erről itt számoltunk be.
Mindösszesen 6,3 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első negyedévet a magyar Erste Bank, miután az állami terhek mintegy 38 milliárd forinttal rontották az eredményét. Miközben a lakossági hitelezés jelentősen lelassult, a vállalati hitelállomány 36%-kal nőtt egy év alatt, ennek csak kisebb részét adta a Commerzbank felvásárlása. Jelentős ügyfélpénzállomány ment át betétből befektetésbe az Ersténél, aminek kifejezetten örülnek a banknál.
Már nagyobb a bankok állami terhe, mint a teljes bérköltsége, de mindent összevetve a magyar bankrendszer stabil, és köszöni, jól van, igaz, lehetne sokkal jobban is – mondta a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján az állami terhekre utalva, bemutatva röviden a szektor helyzetét.
Az első pár hét abba az irányba mutat, hogy lehet sokkal jobb az év, mint ahogy novemberben vagy decemberben láttuk – mondta el Jelasity Radován az idei kilátásokkal kapcsolatban az Inforádió Aréna című műsorában. Hozzátéve, hogy reményei szerint az év második fele jobb lesz, mint az első, az infláció csökkenhet és a kamatok is. A pénzintézeti szektor pedig a gazdaság tükre.
A kétszámjegyű infláció, a drasztikusan emelkedő kamatok és állami terhek, a felgyorsuló zöld átállás, a dübörgő vállalati hitelprogramok és a visszaeső lakossági hitelezés éve volt 2022 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2023? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2023-ra.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2022-t saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2023-ra?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2023 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
Az egy évvel korábbi 45,1 milliárd forint után az idei év első kilenc hónapjában mindössze 18,4 milliárd forintos nyereséget ért el a magyar Erste Bank, miután a szabályozói hatások miatt a költségei sokkal jobban nőttek a bevételeinél. A lakossági hitelkihelyezések már visszaestek, a vállalati üzletág viszont még dinamikusan nőni tudott.
A pénzügyi szektor hosszú távú jövőjéről szól a Portfolio mai Future of Finance 2022 konferenciája, de ahogy az ágazati vezetők kerekasztal-beszélgetésében is kiderült: nehéz elszakadni a napi szintű kihívásoktól, és kevés idejük marad a vezetőknek a hosszú távú jövő megtervezésére.
Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
Jelentős növekedés, de veszteség – jellemezte röviden a magyar Erste Bank első negyedéves teljesítményét Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a társaság mai sajtótájékoztatóján. A vállalati üzletág az új üzlet szempontjából történetének legjobb teljesítményét mutatta fel, a bank éves előrejelzését viszont nagy bizonytalanság övezi. A Sberbank csődje miatt 7 milliárd forintot fizetett be az OBA-nak az Erste, a teljes szektor eredményét ez 75 milliárd forinttal terheli.
Elszabadultak az indulatok.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
